A Bolyai Nyári Akadémia keretében Tusnádfürdőn több mint 150 tanító gyűlt össze. Ríz Ádám /Budapest/ minisztériumi főosztályvezetője a státustörvény oktatással kapcsolatos előírásait említette, s hogy a Sapientia magánegyetem őszi beindulásával a tanító meggyőzőbben érvelhet ennek szükségessége mellett, hiszen most már finalitása van a magyarul tanulásnak, az út az óvodától valóban az egyetemig vezethet. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a szervezet tízéves tevékenységét említve, szólt a decemberre tervezett szovátai évfordulós megemlékezésről. A tanítók mostani továbbképzésénél A neveléstudomány az oktatás szolgálatában témakör köré csoportosították az előadásokat. A magyarországiak mellett hazai előadók is lesznek: Murvai László minisztériumi vezérigazgató, dr. Fodor László kolozsvári egyetemi tanár, Beder Tibor főtanfelügyelő, Kovács János tanár, dr. Dézsi Zoltán tanár, alprefektus. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2001. szeptember 4.
Az Apáczai Közalapítvány Beiskolázási program 2001 névvel hirdetett pályázatot, melyen a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség 36,5 millió forintnak megfelelő lejt nyert - tájékoztatott Lászlófy Pál, a RMPSZ elnöke. Ebből az összegből tanszercsomagokat állítottak össze, melyeket azon első osztályba induló kisiskolások kapnak meg, akik tanulmányaikat magyar nyelvű iskolában kezdik. Országos szinten mintegy 14 és fél ezer magyar elsősre számít a szövetség. A tanszercsomagok szétosztását a pedagógusszövetség helyi és területi szervezetein keresztül oldják meg. Ez az ajándék nem tévesztendő össze a román kormány által a rászoruló iskolásoknak felajánlott támogatással - hangsúlyozta Lászlófy Pál. /Erős Katalin: Tanszercsomag első osztályosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./
2001. szeptember 27.
A székelyföldi felsőfokú oktatás gondolatát első ízben a gyergyószentmiklósi Garda Dezső fogalmazta meg még 1990-ben. Az ötletet felháborodottan utasította el az akkori RMDSZ-vezetés, mint olyan kezdeményezést, amely veszélybe sodorja a rövidesen újrainduló kolozsvári Bolyai Egyetemet, emlékeztetett Papp Kincses Emese. Akkor a tanügyi törvényben bízva többen támadták Garda Dezsőt. "Van tanügyi törvény, amit egy kivétellel megszavazott az RMDSZ parlamenti képviselete, és Markó Béla több ízben is az RMDSZ legjelentősebb sikereként értékelte. Nincs Bolyai Egyetem, mert a jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló állami magyar egyetem létrehozását." - állapította meg a cikkíró. Jelenleg a magyar fiatalok több mint hatvan százaléka román nyelven folytatja egyetemi tanulmányait. - 1998-ban Kolumbán Gábor akkori tanácselnök amely kiemelt fontosságot tulajdonított egy székelyföldi egyetem mielőbbi megalapításának. Zsombori Vilmos alelnök és Gagyi József (a KAM részéről) megvalósíthatatlan elképzelésnek tartotta az egyetem gondolatát. Tudományos érvként használták azt a felmérést, amelyből a KAM szerint az derül ki, hogy a székelyföldi közösség nem igényli az egyetemi szintű oktatás létrehozását. Kolumbán kitartott eredeti egyetem-elképzelése mellett. Elkészült egy alapítványi - önkormányzati és közösségi finanszírozású - székelyföldi egyetem megalapításának terve. E célból a Gyergyószentmiklóson tartott tanácskozáson a három megye (Hargita, Kovászna, Maros) képviselői konzorciumot szerettek volna alapítani. Ezt a kezdeményezést a csíkszeredai küldöttség két tagja: Bíró Albin (RMDSZ-elnök, alpolgármester) és Zsombori Vilmos (a megyei tanács akkori alelnöke) megfúrta. Megbélyegezték Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökét és dr. György Antalt is. Papp Kincses Emese felidézte, Markó Béla elnök 1998-ban az MSZP-SZDSZ-kormány oktatásügyi miniszteréhez írt levelében azt állította, hogy a gödöllői egyetem csíkszeredai "kihelyezett karai a román minisztérium engedélye nélkül működnek, kellemetlen helyzetbe sodorták az RMDSZ kormánytisztviselőit és nem utolsósorban késleltették a hazai felsőoktatási hálózat kialakítását". - Az erdélyi magyar egyetem létrehozásáért folytatott küzdelem történelmi pillanata volt a "tusványosi" nyári szabadegyetemen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy támogatni fogja a székelyföldi (erdélyi) önálló egyetemalapítási kezdeményezéseket. A magyar parlament által megszavazott kétmilliárd forint anyagi támogatás lehetővé tette az egyetemépítők munkájának folytatását. Zsombori Vilmos jelenlegi tanácselnök megválasztása utáni első tanácsülésen megszüntette ezt az egyetem-előkészületi munkájában fontos szerepet játszó ügyosztályt. Ezzel a megyei tanács kivonult az egyetemszervezéssel járó, több évet felölelő építő tevékenységből. - Papp Kincses Emesét felháborította Zsombori megállapítása: "Nem a térség termelte ki magából az egyetemet". - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem székelyföldi karát igenis a székely közösség akarata hívta életre. /Papp Kincses Emese: Egyetem lesz, gaudeamus, örvendezzünk! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27.
2001. október 23.
A BBC okt. 22-i adásában Andronescu oktatási miniszter asszony kijelentette, a Kovászna és Hargita megyében folytatott vizsgálat során körülbelül 40 000 olyan magyarországi tankönyvet találtak, melynek használatát a tanügyminiszter nem hagyta jóvá. Ezek könyvtárakban találhatók - mondotta -, de mindenkinek tudnia kell, hogy ,,nem jelentenek hivatalosan engedélyezett taneszközt". A BBC adásában utána megszólaló Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke a kivizsgáló bizottságot a diktatúra idején kiküldött hírhedt ,,brigádokhoz" hasonlította, s felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar könyvadományok teljesen legálisan érkeztek és kerültek a könyvtárakba, és csakis segédanyagként használták őket a magyar iskolákban. /A tanügyminiszter nyilatkozata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./
2001. november 13.
Nem állt még össze a státustörvény romániai végrehajtását irányító felügyelőtestület teljes névsora. A három pilléren (RMDSZ, egyházak és civil szervezetek) nyugvó testületben részt vevő szervezeteknek nov. 12-ig kellett megnevezniük küldötteiket. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy még nem küldte el valamennyi egyház és szervezet a képviseletére jelölt személy nevét. Felmerült, hogy az RMDSZ-t az Operatív Tanács képviselje. Ebben Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök Takács Csaba ügyvezető elnök, és első helyettese, Péter Pál, valamint Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, valamint a két frakcióvezető: Verestóy Attila és Kelemen Atilla vesz részt. Problémát okozott azonban Tőkés László besorolása, aki RMDSZ-tisztségviselőként is és egyháza képviseletében is jogosult a tagságra. A történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyházmegyék világi személyeket javasoltak. A Gyulafehérvári Főegyházmegye Jakabffy Tamást, a Keresztény Szó főszerkesztőjét, a nagyváradi egyházmegye Fleisz János történészt, a szatmárnémeti egyházmegye Lepedus István, az egyházmegyei laikus iroda vezetőjét nevezte meg. Böcskei László, a Temesvári Egyházmegye püspöki helynöke kérdésünkre elmondta, ezután döntenek a képviseletről. A protestáns egyházak püspökeik által lesznek jelen a testületben. A két református egyházkerület azonban egy-egy póttagot is megjelölt. Tőkés Lászlót Kovács Zoltán főgondnok, Pap Gézát Tonk István főgondnok helyettesítheti. Az Unitárius Egyház képviseletében Szabó Árpád püspök, az Evangélikus Egyház képviseletében pedig Mózes Árpád püspök vesz részt a testületben. A történelmi magyar egyházak képviselői mellett Borzási Istvánnal, a Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége alelnökével teljesedik ki az egyházi lista. A testület harmadik pillérét képviselő civil szervezetek közül az ifjúság számára fenntartott helyek elosztása okoz problémát. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületét Csép Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget Lászlófy Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Kötő József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Közgazdásztársaságot Somai József, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot Furdek Tamás képviseli. /Gazda Árpád: Foghíjas még a lista. Szerveződik a státustörvény felügyelőtestülete. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2001. november 17.
A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2001. december 10.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége fennállásának 10. évfordulójára emlékeztek dec. 8-án Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban. Megnyitóbeszédet mondott Szén János, az RMPSZ csíkszeredai szervezetének elnöke, köszöntötte a jelen lévő pedagógusokat Lászlófy Pál RMPSZ-elnök. Az ünnepségen évfordulós emléklapot adtak át a város iskolái igazgatóinak, aligazgatóinak, RMPSZ-felelőseinek, valamint az 1990 óta nyugdíjazott tanítóknak és tanároknak. /Tízéves az RMPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./
2001. december 14.
Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógus Házban tartott sajtótájékoztatót a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófy Pál és Burus Siklódi Botond főtitkár. Röviden ismertették a most tíz éves civil szervezet eddig tevékenységét és bemutatták az ez alkalomból megjelent könyvet, amely a tíz év eseményeinek krónikáját tartalmazza Lászlófy Pál elnök leszögezte, az RMPSZ-nek több mint 7500 tagja van, ez a legnagyobb magyar civil szervezet. Ez a romániai magyar közoktatásban dolgozók hetven százalékát jelenti. Tíz év alatta a szövetség szakmai továbbképzésein, központjainak szolgáltatásain keresztül a romániai magyar közoktatást szolgálja. Nagy elismerésnek örvend a nyári akadémia és az oktatási központok néhány jelentős szolgáltatása. Az RMPSZ büszkesége, a Teleki Ház új épület szárnnyal bővült, egy 200 férőhelyes konferenciateremmel. Eddig a szakminisztérium különösképpen nem akadályozta munkájukat egészen mostanáig, amikor a könyvellenőrzések kapcsán az RMPSZ által behozott könyvekbe is belekötöttek. /(Daczó Dénes): A legerősebb romániai magyar civil szervezetről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2001. december 19.
A kisebbségek napjának megünneplése alkalmas arra, hogy újból kimondhassuk: továbbra is számítunk a határon túli magyar közösségekre, ők is számíthatnak ránk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök dec. 18-án, a Kisebbségekért Díjak átadása alkalmából rendezett budapesti ünnepségen. Emlékeztetett arra: a XX. században magyarnak születni annyit jelentett, hogy elfogyásra, vereségre és szétforgácsolásra van ítélve az ember és a közösség, de 1990 után friss lendületet kapott a nemzeti önmegbecsülés. Megemlítette: a magyarországi gazdasági helyzet lehetővé tette az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának támogatását, valamint a határon túli televíziós műhelyek technikai felszerelésének javítását. A határon túli magyaroknak szánták a kedvezménytörvényt is. Magyarország számít a jövőben is a határon túli magyarokra, mert azok új szellemi és gazdasági erőt jelenthetnek az anyaország számára is - mondotta. Erdélyből Kisebbségekért Díjat kapott Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és a Bukaresti Televízió Magyar Adásának Szerkesztősége. - A kisebbségek napjáról Bukarestben is megemlékezett az egykori Kisebbségvédelmi Hivatalt magába olvasztó tájékoztatási minisztérium. A bukaresti szimpóziumon jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is, aki beszédében kijelentette: a kormány jövőre újabb lépéseket kíván foganatosítani a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén, és tervezi a Kisebbségek Nyelvi Chartájának ratifikálását is. Megfogalmazása szerint a kormány toleráns, kiegyensúlyozott magatartást tanúsít a hazai kisebbségek irányába. Nastase elmondta: amint az az Európai Bizottság novemberi országjelentéséből is kiderül, Bukarest teljesíti a kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó politikai feltételeket, és visszautasította az RMDSZ azon vádját, miszerint Romániában még mindig korlátozzák a kisebbségek jogait. /December 18 - Kisebbségek Napja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2001. december 30.
December 8-án felszentelték a csíkszeredai Segítő Mária Katolikus Líceum új kollégium-épületét. Az ünnepségen jelen volt dr. Jakubinyi György érsek, Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Tamás József segédpüspök, Szász János, a főegyházmegyei Caritas igazgatója, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, Kálmán Ungvári Zsófia megyei főtanfelügyelő, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Farkas Ibolya, a Segítő Mária Líceum igazgatója köszöntötte az összegyűlteket. Barth Ottó, a főegyházmegye gazdasági igazgatója ismertette az immár 10 éve újrainduló líceum ezen épületének történetét. 1992 novemberében vásárolták meg a város központjában az elkezdett, eredetileg sportlétesítménynek tervezett épületet, majd később a mellette lévő üres telket. 1997 óta az épület egy részében már működik a bentlakás. Jelenleg a líceum 236 diákja közül 81-en laknak a kollégiumban. Bentlakásnak, ebédlőnek, tanuló- és multifunkcionális termeknek, kápolnának is helyet biztosít a létesítmény. A pénzt külföldi adományokból, helyi támogatók, közöttük a Hargita és a Wass Albert Alapítvány segítségével valamint az érsekség tartalékaiból biztosították. /Csúcs Mária: Hivatás és feladat: a jövő egyik szellemi fellegvárává válni. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./
2002. január 14.
Petrilláról szülők, tanárok, tanítók, tanulók fordultak a Romániai Magyar Szóhoz, mint utolsó mentsvárhoz, hogy a nyilvánosság erejével változtassák meg a helyi hatóságoknak azt a döntését, mely szerint a magyar tagozatot összevonnák a petrozsényival. Petrillában száz éve működik magyar iskola. A nagy távolság miatt a szülőknek nem lesz pénzük vállalni gyermekeik ingáztatását. A döntés meghozói tehát mindenképpen abban reménykednek, "hogy a petrillai magyarok gyermekei beolvadnak, lassan majd megszűnik előbb nálunk, majd Petrozsényban is a magyar nyelvű oktatás." – olvasható levelükben. A lap főszerkesztője, Gyarmath János hivatkozott a tanügyi törvényre, amely 119-es szakaszával védi a kisebbségi szórványoktatást, amit kötelezővé is tesz akkor, ha a szülők is úgy akarják. Segítenie kell az RMDSZ Hunyad megyei és petrozsényi szervezetének, az RMDSZ oktatási osztályának és a magyar pedagógusok szövetségének. /Gyarmath János: Odalesz egy "csodavár" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ A petrillai szülők Romániai Magyar Pedagógus Szövetséghez is küldtek levelet. Ennek nyomán Murvai László államtitkár, Asztalos Ferenc és Winkler Gyula képviselők közbenjárására ebben az évben nem szüntetik meg a petrillai magyar oktatást - tájékoztatott Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke. /(Daczó Dénes): Egyelőre nem szüntetik meg a petrillai magyar oktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2002. január 29.
Amikor az ősszel Borsos Gyöngyi és Mihálydeák Adél nyelvkutató és egyben tanító elindult Klézsére, már érződött, hogy az országban megerősödött a magyarellenes hangulat. Az elmúlt héten például a klézsei rendőr egyszerűen besétált a magyar tanárok lakására. Az ideiglenes tartózkodási engedély hiánya miatt úgy viselkedett, mintha házkutatási paranccsal is rendelkező politikai rendőr lett volna. Mihálydeák Adél és Borsos Gyöngyi pedagógusok. Egyedül Klézsén az ősszel még mintegy 200 magyar nyelvet tanulni óhajtó száma 40–50-re csökkent a megfélemlítések miatt. Borsos Gyöngyi és Mihálydeák Adél jan. 28-án visszautazott Klézsére, hogy Hegyeli Attilával együtt folytassák a tanítást. Jan. 28-án fontos tanácskozásra is sor került Bákóban. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke jelenlétében megalakult a Csángómagyar Pedagógusok Testülete. (A 12 Moldvában tanító pedagóguson kívül Borbáth Erzsébet és Deáky András is a tagjai között található.) /Bajna György: Megalakult a csángómagyar pedagógusok testülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29.
2002. február 15.
Lászlóffy Pál a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a Szabadságnak elmondta: a magyar oktatási pótlék folyósítását — amit azon szülőknek biztosít a státustörvény, akik kiskorú gyermekeiket magyar tagozaton taníttatják — az Illyés-alapítvány pályázatrendszerén keresztül bonyolítja majd le a magyar állam. - A pedagógusszövetség stratégiai partnere lesz ebben a magyar államnak: mi gyűjtjük össze a kitöltött pályázatokat, és - amikor az ügy minden részlete tisztázódni fog - valószínűleg más feladatokat is fel fogunk vállalni — nyilatkozta az elnök. Az ügy hátterét jól ismerők azért aggódnak, hogy az áprilisi magyarországi országos választások egészen más irányt szabhatnak a pótlék-rendszernek. Ezért az RMPSZ felelős szakemberei szeretnék óvatosan kezelni az ügyet, nehogy a beindulás után néhány héttel leálljon a pályázati ívek begyűjtése. /Szabó Csaba: Beindul a magyar oktatási pótlék-rendszer. Az RMPSZ gyűjti be a pályázatokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2002. április 17.
Ápr. 13-án tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége éves küldöttgyűlését Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. A küldöttek elfogadták az RMPSZ 2002-2005 közötti programját. A sajtótájékoztatón az RMPSZ országos vezetősége beszámolt arról, hogy idén tizedik alkalommal kerül megrendezésre a Bolyai Nyári Akadémia. A nyár folyamán ugyanakkor több tehetséggondozói tábor is lesz, és megrendezik a nemzetközi és hazai versenyeken legjobb helyezést elért diákok számára a zánkai tábort augusztus folyamán. A közgyűlésen megállapították, hogy 2001-től a reform folyamata folytatódik, de érezhetően lelassult, az oktatási rendszer pluralizmusa formális, az oktatási rendszer finanszírozása átláthatatlan és ellenőrizhetetlen, az elmúlt időben több olyan rendelet is született, amely ellentmond a Románia által is aláírt nemzetközi normáknak, ugyanakkor korlátozza a szülők szabad iskolaválasztási lehetőségét. Lászlófy Pál elnök a marosvásárhelyi Bolyai Líceum kapcsán elmondotta: a vásárhelyi magyarságnak joga van önálló intézményhez. /(Daczó Dénes): RMPSZ küldöttgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2002. április 20.
Romániában valamivel több mint 187 ezer általános és középiskolás diák tanult az elmúlt évben magyar tannyelvű iskolákban, illetve tagozatokon - közölte az MTI-vel Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Az RMPSZ felmérte a magyar tannyelvű oktatás pontos helyzetét a romániai általános és középiskolákban. A felmérést most szeretnék kiterjeszteni az óvodákra is. Az állami oktatás helyzetét tükröző felmérés adatai szerint a 2000?2001-es tanévben Romániában összesen 24 355 közoktatási intézményben mintegy 4 millió diák tanult. A kisebbségi nyelveken oktató intézmények, illetve tagozatok száma 2714 volt, ebből 2367 magyar tannyelvű. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint Románia magyar nemzetiségű lakosainak aránya az összlakosságon belül 7,8 százalékot tett ki. A magyar tannyelvű oktatásban résztvevő általános és középiskolai diákok aránya ugyanakkor csak 4,7 százalék. A most rögzített adatok a magyar tannyelven tanuló diákok arányának csökkenő tendenciáját vetítik előre az egyetem előtti közoktatásban. A vizsgált évben hivatalos becslések szerint valamivel több mint 40 ezer kisgyermek járt magyar óvodába. Az általános iskola elemi tagozatán a magyar tanulók száma valamivel kevesebb mint 55 ezer volt. Az általános iskola V?VIII osztályaiban 58 ezer magyar diák tanult. A középiskolákban magyar tannyelvű oktatásban 26 ezer diák vett részt, szakmunkásképzés közel 6 ezer, úgynevezett posztliceális képzés valamivel több, mint 2 ezer tanuló számára történt magyar nyelven. A magyarul tanító pedagógusok száma 14 948 volt. /Adatok a magyar tannyelvű oktatásról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
2002. június 17.
Három éve alakult meg Csíkszeredában a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Informatikai Főiskolája. Mára diákjainak összlétszáma 102, ebből 74-en magyar nyelven, 28-an román csoportban tanulnak. A végzős évfolyam ballagási ünnepségét jún. 15-én tartották a Pro Agricultura Universitas Alapítvány székhelyén. Az ünnepségen jelen volt Zsombori Vilmos megyei tanácselnök, dr. Csedő Csaba István polgármester, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Győrfy Jenő, a bukaresti egyetem professzora, dr. György Antal, a Pro Agricultura Universitas Alapítvány elnöke, valamint Deáky Tibor, a traktorgyár igazgatója. Oláh-Gál Róbert oktatási helyettes igazgató köszöntötte a ballagó diákokat. /Takács Éva: Ballagtak az első főiskolai végzősök. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./
2002. július 2.
Idén tizedik alkalommal szervezik meg a Bolyai Nyári Akadémiát. Júl. 1-jén a tanítók és óvónők tanfolyamával kezdődtek el a munkálatok Csíkszeredában. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke emlékeztetett: jubilál a Kárpát-medencei pedagógusok rangos továbbképzője. A romániai továbbképzési rendszer még mindig nem kristályosodott ki, ezért történhet meg, hogy a hétvégi tömeges, de alacsony hatásfokú továbbképzőket elismerik, míg a Bolyai Nyári Akadémia hivatalos továbbképzőként való elismertetéséért még mindig küzdeni kell. A tanfolyam programjában olyan témák szerepelnek, mint az alternatív pedagógiai módszerek, iskolavezetés és menedzsment, az összevont osztályokban folyó oktató-nevelői tevékenység, a roma gyerekek integrációja és a tankönyvkiadás kérdései. A tanítók tanfolyamával párhuzamosan a szovátai Teleki Oktatási Központban az óvónők tanfolyama zajlik. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
2002. július 11.
A Hargita Megyei Önkormányzat alapköveit még az 1989. december 28-án megválasztott rendszerváltó közigazgatási hatósága, a Nemzeti Megmentési Frontnak megyei tanácsa illetve az ezt követő Nemzeti Egység Ideiglenes Megyei Testülete rakta le. Az önkormányzat megyei testületének fennállása és tizedik évfordulója alkalmából szervezett ünnepi ülésen az elismerés hangján emlékeztek meg az önkormányzat évtizedes eredményeiről, a megválasztott képviselők munkájáról. Az első rendszerváltó közigazgatási testületnek nem volt könnyű: megkezdeni az önálló szervezési, gazdasági, szociális és urbanisztikai módszerek alkalmazását, valamint a fejlett nyugati országok közigazgatási tapasztalatainak gyakorlati megismerése. Emlékezetes marad 1990 februárja, amikor a hideg időben a megyeháza előtt több ezren álltak sorban órákig, hogy aláírhassák a magyar nyelvű oktatás és az egyetem létrehozását igénylő országos szintű 500 ezres névjegyzéket. Az első megválasztott közigazgatási testület munkatársai, Pataki Imre, Lászlófy Pál, Csutak István, Somay Péter és mások útkeresői voltak az első demokratikus és reformálódó megyei közigazgatásnak. Pataki Imre szívügyének tekintette a szociális beruházások előkészítését és azok megvalósítási feltételeinek biztosítását. Pataki Imre például egy beruházási elemzés szünetében telefonált Bukarestből, és a megyei szakigazgatóság dolgozói hajnalra elkészítették az előre nem jelzett és soron kívül kért bizonylatokat, amelyeket Pataki elnök az érkező gyorsvonatról leszállva és átülve a bukarestire, reggel elsőként tette le a dossziét a pénzt jóváhagyók asztalára. Ekkor hangzott el az a megjegyzés, hogy a hargitaiak nem is olyan rossz emberek, ahogy a "Harkov" jelentében leírták. Kolumbán Gábor elnök idején a megyei tanács megalapozta a fejlesztő elvű önkormányzatiságot. A mai önkormányzat Zsombori Vilmos elnökletével a közigazgatási reformok felgyorsításán dogozik, az Európai Unió normáinak megfelelően. /Dr. Balázs Sándor Csíkszereda: Rendszerváltó és fejlesztő közigazgatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11., Postafiók rovat./
2002. július 16.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem között megállapodás született arról, hogy a Bolyai Nyári Akadémia idei tanfolyamainak hazai hallgatói a pedagógusok kötelező ötévenkénti továbbképző tanfolyamainak megfelelő tanúsítványt kapnak. A Bolyai Nyári Akadémia ünnepélyes megnyitóján Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára jelentette be a jó hírt. Lászlófy Pál elnök rövid visszatekintést tett az elmúlt tíz év küzdelmeire, eredményeire. Pomogáts Béla irodalomtörténész A magyar nyelv és irodalom az európai integrációban címmel tartott előadást. Az Anyanyelvi Konferencia elnöke elmondta, hogy bár Mátyás király idején a Kárpát-medence lakosságának 80 százaléka volt magyar, ez az arány mára 50 százalékra csökkent. Ennek ellenére a magyar nyelv helyzete a nagyvilágban sokkal előnyösebb. Egy tanulmány szerint, amely 6000 nyelvet rangsorolt a beszélők száma szerint, a magyart a 45. helyre tette. /Takács Éva: Hivatalos továbbképzőnek ismerik el a tanfolyamokat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./
2002. július 31.
Évek óta a katedrák betöltését célzó versenyvizsgák eredményei igen aggasztóak - jelentette ki Lászlófy Pál. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöke szerint a jelenlegi pályázati rendszert régóta bírálják, elfogadhatatlan, hogy akik kilenc-tízesre államvizsgáznak, kettes-hármas dolgozatot írnak a versenyvizsgán. Szerinte Romániában nincs tanárképzés, a tudományegyetemek ezzel nem foglalkoznak. A tudományegyetemek mellett tanárképző egyetemekre, főiskolákra lenne szükség, hisz anélkül a tanári pályára lépők nem rendelkeznek a számukra szükséges készségekkel, ismeretekkel - hangsúlyozta Lászlófy Pál. Hiányzik a tanárképzés és botladozik a továbbképzés. Ez utóbbit kiadják az egyetemeknek, amelyek ezen a téren is járatlanok. /Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke véleménye szerint Romániában nincs tanárképzés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./
2002. augusztus 8.
Azok a tanárok, akik ötös alatti jegyet kaptak a versenyvizsgán, nem dolgozhatnak a tanügyben, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. Arra is felkérte a tanfelügyelőségeket, bocsássák el a szakképzetlen pedagógusokat. Szerinte az így fellépő tanárhiányt úgy lehetne pótolni, hogy a jelenlegi kinevezett pedagógusok órabér ellenében vállalnák el a fennmaradó tanórákat. A versenyvizsgán megbukott szakképzett jelentkezőknek eddig lehetőségük nyílt évente helyettesítő tanárként dolgozni. Most azonban a miniszteri rendelet értelmében semmiféle funkciót nem kaphatnak a tanügyben. A versenyvizsgázók 36 százaléka kapott 5-ösnél alacsonyabb osztályzatot Kovászna megyében. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint addig nem teszik ki állásaikból a megbukott tanárokat, míg a szaktárca erre írásban nem utasítja az intézményt. Az üres állásokra való kinevezéskor az idei személyzeti leépítés nyomán állás nélkül maradt 140 óvónő és tanító élvez elsőbbséget. A megyében 283 állás maradt betöltetlenül. Kolozs megyében mintegy háromszáz helyet írtak ki a versenyvizsgára, ezeket még nem sikerült betölteni. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a miniszter "butaságokat beszél, aki ilyesmiket állít, a törvény nem engedélyez ilyesmit". Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a megyében annyi a betöltetlen pedagógusi állás, hogy kénytelenek lesznek nyugdíjasokat is alkalmazni. A gyengén felkészült pedagógusok a Temes megyei tanfelügyelőknek fejtörést okoztak. Az 1 043 jelölt közül 274-en még az átmenőjegynek elkönyvelt ötösig sem tudták magukat feltornászni. A tanfelügyelőség a magánegyetemek keretében működő főiskolákra hárítja a felelősséget, hiszen a megbukott pedagógusok zöme ezen intézményekből került ki. - Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elítélte a miniszteri nyilatkozatot és a tanári állások betöltését célzó vizsgarendszert. Szerinte alkalmasabb lenne a tanárok felvételére egy szemtől szembeni interjú, hiszen a pályázók tudásszintjéről egyetemi oklevelük tanúskodik, legfeljebb ott lenne értelme írásos versenyvizsgát tartani, ahol több jelentkező van egy helyre. /Drákói intézkedések a tanügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2002. szeptember 25.
A Bolyai Nyári Akadémia a Kárpát-medencei magyar pedagógus-továbbképzés legreprezentatívabb fóruma - állapították meg a Kárpát-medencei magyar oktatási tanács legutóbbi ülésén. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöke az ülésről beszámolva elmondta, hogy a magyar oktatási tárca további támogatásáról biztosította a módszertani központokat, a nyári akadémiát és az évközi továbbképzéseket. - A lehetőségek szerint fokozni is kívánjuk a támogatások mértékét - jelentette ki dr. Zilahi László, a minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának nemrégiben kinevezett új vezetője. Erdélyből mintegy 150 pedagógus vett részt magyarországi továbbképzőn - ismertette Lászlófy Pál. /Sarány István: Folyamatos lesz a támogatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./
2002. október 14.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) okt. 12-i ülésén elfogadták Lászlófy Pál országos elnök javaslatát a magyar közoktatás minőségi javításáról tárgyaló konferencia megszervezésére. Lászlófy Pál kijelentette: Romániában megoldatlan probléma marad a tanárképzés. Az elnök szerint nemcsak a tanárképzéssel, de a tehetséggondozással és a magyar iskolahálózattal kapcsolatos kérdéskört is fel kell vetni a jövő tavasszal megtartandó konferencián. Szó volt az Iskolatáska programról, amely lehetőséget teremt arra, hogy karácsony táján a romániai magyar kisiskolások a magyar államtól tanszercsomagot kapjanak ajándékba. Hasonló a szórványóvodák támogatására kigondolt program, amely tizenöt óvoda taneszközszükségletét, teljes felszerelését biztosítja majd. A tanácskozás után a szovátai Teleki Oktatási Központból a tizennyolc megyei RMPSZ-központ felé ugyanannyi számítógépet indítottak el. /Zilahi Imre: A tanügyi gondokról vitáznának. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./
2002. november 11.
A moldvai magyarság oktatásáról tartottak konferenciát nov. 10-én Szovátafürdőn a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége rendezésében. Egységes rendszerbe kell foglalni a csángók anyanyelvi oktatását - hangsúlyozták a résztvevők. Tíz településen mintegy ötszáz moldvai csángó-magyar gyermek vesz részt magyar anyanyelvi foglalkozáson. Klézsén és Pusztinán idén ősszel indult be a magyar nyelv oktatása az állami, román tannyelvű iskolákban. A magyar nyelv anyanyelvként szerepel az órarendben és a naplóban, a részvétel az órákon kötelező mindazok számára, akik év elején kérték bevezetését. Hangsúlyozták, el kell érni, hogy ne szociális indíttatású legyen a moldvai csángómagyar gyermekek erdélyi és magyarországi taníttatása, hanem a minőségre, a versenyképes tudásra kerüljön a hangsúly. A magyarországi finanszírozók - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint az Oktatásügyi Minisztérium - felkérésére az anyanyelvi foglalkozások szakmai és gazdasági felügyeletével a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget bízták meg. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke sikeresnek ítélte a programot. /L. J.: Ötszáz csángó gyerek jár magyarórákra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./
2002. december 2.
A tudomány a lírában - a líra a tudományban - e kettősség jegyében tartották november 29-30-án a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének kétnapos bicentenáriumi emlékülését a szovátai Teleki Oktatási Központban. "A semmiből egy új, más világ világot teremtettem" címet viselő emlékülés Kocsis István Bolyai János estéje című monodrámájának második részével kezdődött. Lászlófy Pál, a szövetség elnökének nyitóbeszédét követően Toró Tibor egyetemi tanár, az MTA külső tagja tartott előadást. A marosvásárhelyi Kiss Elemér professzor a több mint ezer oldalas Bolyai-kéziratok sorsáról és az általa megtalált számelméleti felfedezések jelentőségéről értekezett. Dr. Oláh-Gál Róbert, a BBTE adjunktusa számolt be a Bolyaiak családfájáról, illetve Bolyai János életének levéltári dokumentumairól. Az V. posztulátum történetéről Dáné Károly marosvásárhelyi matematikus, az Appendix Egyesület elnöke beszélt. /(bodolai): A Bolyaiak emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./
2003. január 14.
Székelyföldi körútja során jan. 13-án Csíkszeredában járt Toró Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform vezetője. A képviselő találkozott dr. Csedő Csaba polgármesterrel, Ráduly Róberttel, az RMDSZ Csík területi elnökével, Lászlófy Pállal, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetőjével. Toró Tibor körútjának célja felmérni az RMDSZ szatmári kongresszusa előtt, miként vélekednek az emberek a Székelyföldön az egységes közképviseletről. /Székelyföldi körúton Toró T. Tibor. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./
2003. február 11.
Az Illyés Közalapítvány döntéshozói tevékenysége október óta szünetel, így a státustörvény által biztosított oktatási támogatás elnyerésére vonatkozó, Erdélyből érkezett kérelmek elenyésző részének tudtak csak eleget tenni. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint ez jelenleg a legsúlyosabb gond, amivel szervezete szembe kell hogy nézzen. Az Apáczai Közalapítvány rendelkezésére a pályáztatásra bocsátott források tavalyhoz képest növekedtek. Az Iskolatáska program befejeződött, amelynek keretében közel 13 ezer magyar iskolás részesült a fejenként mintegy 230 ezer lej értékű tanszercsomagban. A kezdeményezés folytatásaként február végéig 3 millió forint értékben, televíziókból, video- és CD-lejátszókból, valamint kazettás magnókból álló támogatást nyújtanak 15 szórványban található óvodának. /Rédai Attila: Késlekedik az oktatástámogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./ Lászlófy Pál bejelentette: április 5-6-án tanácskozást tartanak közösen a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel, a romániai magyar közoktatás minőségéről. Idén júl. 13-19. között tartják a legtöbb képzést a Bolyai Nyári Akadémián, s 800 pedagógus részvételére számítanak. Újdonság, hogy a programban külön jelenik meg a vallástanárok képzése. Az RMPSZ e hónapban szórványóvodáknak nyújt támogatást. Ennek keretében 15 megye 15 óvodája részesül támogatásban. /(Daczó Dénes): A hazai magyar közoktatás állapotáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2003. február 11.
Az oktatás reformja részeként elrendelték a hatéves gyermekek iskolakötelezettségét, idén tesztrendszert alkalmaznak az érettségin. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter tervei között szerepel a kreditrendszer bevezetése a gimnáziumokba és az iskolaigazgatói tisztség menedzseri munkává való alakítása. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöke szerint az oktatási hálózat nincs felkészülve arra, hogy a hatévesek iskolakötelezetté válnak. /Veress Kata: Megújul az oktatásügyi rendszer? = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./
2003. február 22.
A csángók oktatási helyzetéről rendeztek konferenciát febr. 21-én Budapesten. Az általános iskolától az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatási program kidolgozására lenne szükség annak érdekében, hogy a csángók megőrizhessék kultúrájukat Romániában, majd az Európai Unióban - hangzott el rendezvényen. A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány által szervezett, a Veszélyeztetett európai kisebbségi kultúrák az oktatásban című konferencián előadó magyarországi, erdélyi és csángó oktatási szakemberek arra kerestek választ, hogyan biztosítható a moldvai magyarok kultúrájának, nyelvének megőrzése. Pálinkás József, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, volt oktatási miniszter szerint a kulturális sokszínűség megőrzése nemcsak az egyes országoknak, hanem Európának is érdeke. Pálinkás József örömét fejezte ki, hogy 44 év után 2002 szeptemberétől két moldvai csángó községben, Klézsén és Pusztinán ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv mint anyanyelv általános iskolai tanítására. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az iskolai tanításon kívül meg kell teremteni a különböző közösségi házakban a magánoktatás formáit is. Szép Gyula, az RMDSZ kulturális alelnöke szerint a "törékeny sikert" a romániai hatalommal való folyamatos párbeszéddel meg lehetne szilárdítani. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke, Pusztinán tanító fiatal magyar tanár arról beszélt: a legfeljebb 60 ezerre becsült csángó közösségnek nincsen hagyományos értelemben vett magyarságtudata, csak egyfajta "bujkáló identitástudata". Véleménye szerint a moldvai magyarokban tudatosítani kell, hogy ők a magyar kultúrához tartoznak, ehhez pedig csángó fiatalok elitképzésének elindítására lenne szükség Erdélyben és Magyarországon. A csángó magyarok oktatási helyzetéről rendezett konferencia szorosan kötődik a febr. 22-én Budapesten tartandó hagyományos csángó fesztiválhoz, melyet idén is a Petőfi Csarnokban rendeznek meg. /Elitképzés szükséges. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2003. április 7.
A magyar tannyelvű oktatás minőségi kérdéséről és a tanerő-továbbképzési lehetőségekről tanácskoztak ápr. 5-6-án Szovátán a közoktatásban és felsőoktatásban dolgozó pedagógusok. A fórum témái: a pedagógusok alap- és továbbképzésének hiányosságai, különös tekintettel a magyar tannyelvű képzési formákra, a minőség menedzselése, a tehetséggondozás, az elitképzés és az általános közoktatás kérdése. Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a tanárképzés jelenlegi lehetőségeiről és az új pontozási rendszer bevezetésének fontosságáról beszélt. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a módosuló tanügyi törvény különböző paragrafusait ismertette: a kötelező oktatás kilenc évről tízre nő, és kimarad a képességvizsga. Nyolcadik osztály után a gyermekek elméleti középiskolába vagy szakiskolába, művészeti iskolába iratkozhatnak. A jövőben csak a tovább tanuló diákoknak kötelességük érettségi vizsgát tenni. A városi és a vidéki oktatás között egyre mélyülő szakadékról Setényi János budapesti oktatáskutató, a romániai helyzet egyik jó ismerője beszélt, szerinte a hetedik-nyolcadik osztályban és a szakmunkásképzésben a legrosszabb a helyzet. Az oktatás javítása érdekében az RMPSZ idén immár tizedik alkalommal szervezi a Bolyai Nyári Akadémiát. A szovátai konferenciára látogatott és beszédet mondott Andrei Marga, a BBTE rektora, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Hűvösödni látszik a pedagógusok szövetsége és az RMDSZ közötti viszony - nyilatkozta Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Legutóbb Gáspárik Attila Lászlófy által minősíthetetlennek nevezett kijelentései mérgesítették el a viszonyt a két szövetség között. Az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke márc. 18-án a bukaresti rádió magyar nyelvű műsorában a szervezetre nézve sértő jegyzetet olvasott fel. Az RMPSZ Gáspárik elmarasztalását kérte, de sem a rádió magyar szerkesztősége, sem az RMDSZ vezetősége nem határolódott el tőle. Lászlófy szerint Gáspárik jegyzete nem csupán a szervezetet, hanem a teljes pedagógustársadalmat sérti. Az RMPSZ vezetősége egyre inkább hajlik arra, hogy sajtórágalom miatt pert indítson Gáspárik Attila színész ellen. A konferencia résztvevői tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el, melyet az RMDSZ különböző vezetőségi fórumaihoz kívánnak eljuttatni./Szucher Ervin: Minőséget a közoktatásban. Kétnapos konferenciát tartott a pedagógusok szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./ Minőség a romániai magyar közoktatásban címmel tartottak konferenciát Szovátán. Lászlófy Pál rámutatott: a vidéki iskolákban az öt-nyolc osztályban nincs kellő szakember. Dr. Murvai László minisztériumi főosztályvezető az érettségi tételek magyarra fordításáról kifejtette: Úgy néz ki, hogy idén a tételeket minden tantárgyból megyei szinten fogják lefordítani. Este megérkeznek a tételek és reggelig befejezik a fordítást. /(mezey): Konferencia a minőségi oktatásért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./
